A Taní-tani Online nyitott műhely. Várjuk a hozzáértő pedagógusok írásait. ♦ A hozzászóláshoz be kell jelentkezni (különben elárasztja a szemét az oldalt). Ezért minden olvasónkat arra biztatjuk, hogy regisztráljon.
Pilinszky János költészete elemző gondolatok és munkáltató feladatok tükrébenMindennapjaink egyhangúsága vagy riasztó zaklatottsága idején is odahajolunk Pilinszky János költészete fölé vigaszért, bátorításért, reményért, hitbéli gazdagításért. Ha a nevét hallja egy átlagos olvasottságú, költészetet kedvelő ember, akkor ezek a toposzok jutnak eszébe Pilinszkyről: Francia fogoly, Harmadnapon, „Ma ontják véremet”, Nagyvárosi ikonok, Újhold (irodalmi folyóirat), Új Ember (katolikus hetilap), katolikus költő. Beszédes, kissé leegyszerűsítő, talán címkéző részigazságok egy költőről, aki a szavak hiányából teremtette költészetét, akinek egész életére kihatott a lágerek emléke, akinek a verseit a pontosan szerkesztett képek, a feszes kompozíció jellemzi, akinek a költészete mélyen emberi, s középpontjában a szeretet fogalma áll, aki önmagáról ezt állította: „Költő vagyok és katolikus.” Auschwitz retteneteiről írta: „Minden, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént.” Költészeti stílusáról, formavilágáról így vallott: „Ha megkérdeznék, mi is az én költői nyelvem, igazság szerint azt kellene válaszolnom: valamiféle nyelvnélküliség, valamiféle nyelvi szegénység (…) Viszont a művészetben az ilyen szegény nyelv is – ezt a szegények büszkeségével kell hogy mondjam – megváltódhat. A művészetben a süketek hallanak, a vakok látnak, a bénák járnak, minden fogyatékosság teremtő és magasrendű erővé válhat (…) Küzdenem kellett azért, hogy először lássak rá a dolgokra: egy csecsemő szemével (…)” Egész lényét, költészetfelfogását mély emberiesség hatotta át: „A szeretet a legpontosabb diagnoszta. Csak a mezítelenül őszinte ember képes a valóság egy mezítelen darabjának bizalmába férkőzni és cserébe kiérdemelni annak viszontbizalmát. Az írás nem beszámoló a világ megoldott tájairól, hanem cselekedet: nem konyhakertészet, hanem expedíció.” Pilinszky János kétségtelenül modern költő, ugyanis költői képei összetettek. Képzettársításai szokatlan és legtöbbször meglepő összefüggésekről tanúskodnak. Lírai költészete formavilágának egyik lényeges jellemzője a plakátstílus fogalommal ragadható meg. A költészeti plakátstílust a konkrét tárgyiassággal megjelenített dolgoknak és az időtlenségnek a kettőssége, valamint az ebből fakadó erős feszültség jellemzi. Mindezt a nyomasztó légkört a szokatlan metaforatársítással, a jelzésekre redukált élményekkel, a töredékességgel s a kihagyásos szerkezetekkel teremti meg a költő. Az 1945 utáni magyar költészetben Pilinszky János vitte a tökéletességig ezt a művészi kifejezésmódot. Íme két közismert alkotása!
Jelen dolgozatom további részében a fenti szövegfajták megértését segítő feladatokat közlök természetesen más kompetenciákra is tekintettel. 1. Milyen ember, milyen költő formálódott előttetek az itt megismert összeállítás nyomán? 2. Értelmezzétek a plakátstílusról olvasottakat, majd vessétek egybe ezekkel a Pilinszky-költészetből vett versekkel: Négysoros, Agonia christiana, Milyen felemás! Beszéljetek ezekről a versekről a költőről szóló, a költőt megszólaltató olvasmányunk nyomán! Íme néhány támpont: a) gondolati-érzelmi világ; 3. Gyűjtsetek tényeket, adatokat Pilinszky Jánosról! Szerkesszetek a rendelkezésetekre álló ismeretekből, összefüggésekből vázlatot, majd szóljatok ennek segítségével a költőről az osztálytársaitoknak! 4. A Halak a hálóban című költemény lírai énje a magány, a szorongás és a kivetettség életérzéseket szenvedi el. Igazoljátok ezt a tételmondatot a vers helymegjelölő és hangélményt adó szavainak kigyűjtésével, elemzésével, az összefüggések megláttatásával! 5. A Halak a hálóban versszövegének 2–3. mondategészei az emberiség egyik legnagyobb bűnét kiáltják szét. a) Hogyan fejezi ki a költő a lírai én fuldokló jaját, vergődő felismerését? 6. A Halak a hálóban című Pilinszky-versnek szuggesztív erejű az aranymetszete. a) Ti hogyan látjátok az aranymetszet jelentésrétegeit a mű egészére vonatkoztatva? 7. Hogyan vélekedik a Halak a hálóban lírai hőse a bűnhődésről? 8. Miért nevezhetjük allegorikus alkotásnak a Halak a hálóban című Pilinszky-verset? 9. Meglepő adatra hívjuk fel a figyelmeteket. Ebben a költeményben szokatlanul gyakran szerepel a h hang. A következőkről tájékoztatunk benneteket. A h az egyetlen mássalhangzónk, melynek a képzésénél csupán a hangszalagok széléhez súrlódik a levegő, a szájüregben azonban semmi sem állja már útját. A h jellemzésekor ezekre a megállapításokra juthatunk: 10. Szerkesszetek összefüggő műismertetést Pilinszky János Halak a hálóban című alkotásáról! Vegyétek figyelembe a költőről az eddig olvasottakat, valamint a vers egyes mozzanatainak az elemzésekor feltártakat! 11. Úgy olvassátok fel ezt a Pilinszky-művet, hogy érzékeltessétek a versben ábrázolt negatív életérzéseket! 12. Pilinszky János egy személyt és egy eseményt állít a Francia fogoly című verse középpontjába. Igazoljátok ezt az állításunkat! 13. Figyeljétek meg a versben beszélő gondolati-érzelmi vallomásának ívét a Francia fogoly című Pilinszky-vers olvasása közben, majd ismertessétek a tapasztalatotokat! 14. „Az éhség a fogolyban jelenik meg, a fogoly maga az éhség.” (Bárdos László) Fejtsétek ki a Francia fogoly című verssel összefüggő olvasmányélményetek, hasznosítsátok a feladat élén álló idézetnek az értelmét! 15. A versben beszélő érzéseiben magányosság, borzongató szorongás, félelem sejthető. Milyen nyelvi-stilisztikai eszközök igazolják ezt a feltételezésünket a Francia fogoly című költeménnyel kapcsolatban? 16. Bizonyítsátok a Pilinszky-vers stílusképeinek az elemzésével, hogy a fogoly szenvedése láttán a fojtogató félelem lesz úrrá a vallomástevőn! 17. Kinek a nézőpontjából tárul elénk A francia fogoly passiója? Kövessétek nyomon a látvány alakulását! Mutassatok rá arra, hogy kíméletlen egymásrautaltság létezik ebben a műben! 18. Szóljatok a Francia fogoly című vers esetében megtapasztalt idősíkváltás szerepéről! 19. Miféle összefüggést láttok a versidő és az emlékezés (az alkotás) időpontja között a Francia fogoly című versben? 20. Miről beszélnek az olvasónak, jelen esetben nektek a Pilinszky-vers, a Francia fogoly ellenpontozó kifejezései, fogalmai? 21. Mely stílusjegyeket ismertétek fel a Francia fogolyban? Bizonyítsátok az állításaitokat! 22. Mi a véleményetek a Francia fogoly című Pilinszky-költemény verszárlatának öngyötrő, lelkifurdaló képeiről? 23. Miért mondhatjuk, hogy Pilinszky versének, a Francia fogolynak az alapja az emberi kiszolgáltatottság? 24. Egy a második világháborút bemutató antológiában helyet adnátok-e a Francia fogoly című Pilinszky-költeménynek? Fejtsétek ki műismertetésben az állásfoglalásotokat! 25. Vessétek egybe a hasonlóságok, az egyezések, valamint a különbözőségek figyelembevételével a Harbach 1944 és a Francia fogoly című Pilinszky-műveket! Vizsgáljátok meg a két költemény keletkezésének a körülményeit, majd a gondolatiságukat, a stílusukat, a formájukat, valamint az olvasóra gyakorolt hatásukat is! 26. Képesek lennétek-e a moduláció eszközeinek (hangszínezet, hanglejtés stb.) megfelelő alkalmazásával a szorongással telt csöndet érzékeltetni, amikor felolvassátok a Francia fogoly című verset? Felhasznált irodalomBárdos László: Pilinszky János: Francia fogoly. In: Székely Éva (felelős szerk.): 99 híres magyar vers és értelmezése. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1995. Fried István: Verstárgyalás az általános iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1971. H. Tóth István: Adalék a verstani ismeretek tanításához. Módszertani Közlemények, Szeged, 1989. H. Tóth István: A poétikai funkció érvényesülése a nyelvi kommunikációban. Magyar Nyelvőr, Budapest, 1993. H. Tóth István: Jelek az úton (Irodalmi feladatgyűjtemény 13–14 éveseknek). Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1999. Szekér Endre: Hagyomány és újítás mai költői nyelvünkben. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Szerdahelyi István: Irodalomelmélet mindenkinek. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1996. Szerdahelyi István: Verstan mindenkinek. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1997.
|
|||
