Két évtizede foglalkozom személyiségvizsgálattal, amelyben kiemelt szerepet kap a pályaválasztási tanácsadás és a személyiségfejlesztés. Kutatásaim között szerepel az írászavarok korrekciója, erről A grafoterápia alapjai című könyvem jelent meg (társszerző Demeter Anikó). Jelenlegi kutatómunkám a magyar művészek, kiemelkedő személyiségek grafológiai vizsgálata.
– Miért éppen a gitárt választotta saját hangszeréül? Véletlen vagy tudatos választás volt ez?
– Semmiképpen sem tudatos választás. Édesapám is ezen játszott, és egész életemen át elkísér ennek az emléke. Csodálatos játéka meghatározza a pályafutásomat. A gitárral valószínűleg azért kerültem ilyen közvetlen kapcsolatba, mert ez volt otthon. Ha más hangszerünk lett volna, mondjuk hegedű, akkor lehet, hogy hegedűművész lettem volna, mint ahogyan ez a romáknál jellemző. Nekünk otthon csak egy hangszerünk volt, mivel szegényes körülmények között nőttem fel. Volt még két bátyám, akik szintén nagyon szerettek gitározni. Édesapám muzsikusként dolgozott egy vendéglőben, és amikor este hazajött, akkor kaptuk meg mi, gyerekek a hangszerét. De engem a két bátyám mindig félretolt, s amikor rám került volna a sor, akkor már nagyon álmos voltam. Már gyermekkoromban kezdtem felismerni és dédelgetni a nagy álmomat, hogy ha lehetőségem lesz rá, veszek egy saját gitárt. Hát ez az álmom valóra vált.
