A Taní-tani Online nyitott műhely. Várjuk a hozzáértő pedagógusok írásait. ♦ A hozzászóláshoz be kell jelentkezni (különben elárasztja a szemét az oldalt). Ezért minden olvasónkat arra biztatjuk, hogy regisztráljon.
Emberek
Tanár és művész az iskolákban
Szegedi papucs és üveggolyók
Családom, gyermekkori élményeim és az engem segítő mesterek gazdag személyisége határozta meg szakmai pályafutásomat és a magánéletemet egyaránt.
A színek, illatok, hangulatok iránti fogékonyság szinte születésemtől fogva élt bennem, így aztán alig néhány éves koromtól maradandóan belém rögződtek a jelentős élmények. Édesanyám sport-babakocsiba ültetetve százszorszépeket adott a kezembe, és máig tart rajongásom a virágok iránti.
|
|||
 – Miért éppen a gitárt választotta saját hangszeréül? Véletlen vagy tudatos választás volt ez? – Semmiképpen sem tudatos választás. Édesapám is ezen játszott, és egész életemen át elkísér ennek az emléke. Csodálatos játéka meghatározza a pályafutásomat. A gitárral valószínűleg azért kerültem ilyen közvetlen kapcsolatba, mert ez volt otthon. Ha más hangszerünk lett volna, mondjuk hegedű, akkor lehet, hogy hegedűművész lettem volna, mint ahogyan ez a romáknál jellemző. Nekünk otthon csak egy hangszerünk volt, mivel szegényes körülmények között nőttem fel. Volt még két bátyám, akik szintén nagyon szerettek gitározni. Édesapám muzsikusként dolgozott egy vendéglőben, és amikor este hazajött, akkor kaptuk meg mi, gyerekek a hangszerét. De engem a két bátyám mindig félretolt, s amikor rám került volna a sor, akkor már nagyon álmos voltam. Már gyermekkoromban kezdtem felismerni és dédelgetni a nagy álmomat, hogy ha lehetőségem lesz rá, veszek egy saját gitárt. Hát ez az álmom valóra vált. |
|||
Az életpálya-építés legújabb szótáraink címszavai között egyelőre nem szerepel, miközben csaknem egy évtizede használjuk, néha különböző tartalmakat értve alatta. Ki a pályaorientáció szinonimájaként, ki szélesebb tartalommal. Az életpálya-építés kompetenciaterület – a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a magyar oktatástörténet legnagyobb központi programfejlesztésének részeként – az egyik kompetenciaterület a hat közül. Előző számunkban a szövegértés-fejlesztés programcsomagjait mutattuk be, most az életpálya-építési programfejlesztés szakmai vezetőjével, Farkas Lászlóval beszélgetünk.
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
Az alábbi beszélgetés Csovcsics Erikával, a Gandhi Gimnázium hajdani igazgatójával készült annak ürügyén, hogy ebben az évben Várhegyi-Díjat kapott.
|
|||
„Az ember nem erőszakkal lesz úrrá
Tornyai Magdi – drámapedagógus, pszichológus, kreatív művészetterapeuta, mentálhigiénés szakember – hét éve dolgozik a kanadai Gyermek- és Családfejlesztési Minisztériumban. A Jeges-tenger és a Mackenzie folyó torkolatánál, az Északnyugati Területeken és Vancouver környékén élő indián gyerekekkel kapcsolatos tapasztalatairól mesélt.
|
|||
Oláh Józseffel és Oláhné Csercsics Ivettel a 2005-ben alakult szécsényi Iglice Tánccsoport szakmai vezetőivel és koreográfusaival beszélgettünk, akik a Magyargéci Általános Iskolában is vezetnek – zömében roma tanulók számára – néptánc szakkört.
|
|||
|
|||
