Intertextualitás és szexualitás a kortárs versekben a magyarórán

Az irodalomtanítás két felfogása közül az egyik a kánon-kronológia-irodalomtörténet elvét állítja a középpontba, a másik a problémacentrikusság-képeségfejlesztés-egymásmellettiség alapján szerveződik.

Pilinszky János költészete elemző gondolatok és munkáltató feladatok tükrében

Mindennapjaink egyhangúsága vagy riasztó zaklatottsága idején is odahajolunk Pilinszky János költészete fölé vigaszért, bátorításért, reményért, hitbéli gazdagításért. Ha a nevét hallja egy átlagos olvasottságú, költészetet kedvelő ember, akkor ezek a toposzok jutnak eszébe Pilinszkyről: Francia fogoly, Harmadnapon, „Ma ontják véremet”, Nagyvárosi ikonok, Újhold (irodalmi folyóirat), Új Ember (katolikus hetilap), katolikus költő.

Lackfi János néhány alkotása olvasásra ajánlással

A rajztanár dilemmája

Művészeti oktatáson értsd ma az irodalmat és a zenét! Aztán a drámát, mert azok beszédesek. A képzőművészet nagy lehetőségnek tűnik, de a KÉPzőművészek csak néznek és hallgatnak. Ha beszélnek, akkor is csak KÉPi metaforákban, és csodálják a nyelv azon csodálatos KÉPességét, milyen KÉPszerű. Igen, de a nyelv nem vizuális KÉP, hanem beszélt, ami nem vizuális úton befogadható, hanem hangok útján, a száját tátogató ember vizuális KÉPének, ill. az agyunkban lefotografált, elraktározott KÉPeknek (vigyázat csapda!) az agyunkban elraktározott szavak hatására előhívott KÉPeknek, a KÉPi fantáziának, azaz belső KÉPeknek (megint csapda) az érzékelésével… szóval a probléma az, hogy vizuálisan gondolkodó vagyok.

Az emelt szintű magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségi vizsgára
(Bodor Ádám Sinistra körzet)

(Tanítási gyakorlatokon a várpalotai Magániskolában)